2011. október 18., kedd

the suicide circus

Nos.. tegnap olyan történt, amit még mindig nehéz felfognom.
Elősztori: Tavaly a japán nagykövetség kiírt egy pályázatot, amire jelentkeztem és megnyertem, minek következtében egy hónapot tölthettem Japánban. Ott az egyik szervezőbácsival (Nogami san) egész sokat beszélgettem, később bejelölt fészbúkon is. Azóta, ha ott kiírok egy dalszövegrészletet, akkor ő ráguglizik, és kommentben leírja az előadót és a szám címét. Ne kérdezzétek miért, ezzel szoktunk szórakozni, meg japán bandákról beszélgetünk.
A lényeg. Tegnap ugye itthon leledzettem, épp a számvitelt próbáltam közelebb erőltetni az agyamhoz, mikor is dudáltak (nem működik a csengőnk). Postás. Na, mondom, biztos nagymamámnak a csomagja jött meg, amit az öccsétől vár. Kimegyek, jónapot kívánok, satöbbi, postás kérdezi: ön az a bizonyos XY? Értetlen fejjel bólintottam. Ja. Erre kezembe nyom egy csomagot, amit Nogami san küldött. Mondom, phaaaaa, miez? Nem is értettem.
Bejöttem a lakásba, kinyitottam, és már ott elakadtam, hogy ez TOWER RECORDS-os szatyorban volt az egész, de... Nogami san megvette nekem a TOXIC-ot, és elküldte.





Azt hittem, elájulok, amikor megláttam. De végül mégsem, csak sikítottam. (Ú, de pitsának tűnhetek) De egyszerűen nem bírom felfogni, mi késztette arra Nogami sant, hogy megvegye nekem. Viszont most feladta a leckét, hogy viszonzásul mit küldjek neki... ^^"

2 megjegyzés:

  1. De kedves tőleeee! ** Úúúúúgy örülök az örömödnek, ez ollllyan jóóóóóóóóóóóó!! *w* X3 <3

    VálaszTörlés
  2. Óu, há ilyen szép is csak a mesében van *.*

    VálaszTörlés