A címnek kábé semmi köze ahhoz, amiről írni akarok, legfeljsebb egy nagyon kicsi.
Tegnap néztem a tévét, és az m1-en beszélgettek egy történésszel, meg egy reklámszakemberrel az új ünnepünkről. Ami nevezetesen június 4, a nemzeti összefogás napja, de hát mindannyian tudjuk, mi történt június negyedikén 1920-ban. Trianon.
Na most valaki azt magyarázza el nekem, hogy minek ezt megünnepelni? Miért kell még mindig ezen rágódni? Én értem azt, hogy milyen jó bolt, amíg megvolt Nagymagyarország, meg részekre szakították az országot, meg minden. De. Erdély például évszázadok óta külön fejedelemség volt, nem Magyarország része, és Magyarország világéletében szenvedett az etnikai kisebbségek követeléseivel, amikkel nem bírt. Előbb-utóbb, ha nincs trianon, más úton-módon, de részekre szakadt volna az ország.
Ez persze csak egy kis része a dolognak. Minek kell még egy nemzeti gyászünnepet kreálni? Miért sírunk olyan dolgok miatt, amik már majdnem egy évszázada lecsengtek, miért kapaszkodunk görcsösen a múltba, miért nem tudjuk elengedni, hogy tiszta látással felmérjük a jelent, és céltudatosan tekintsünk a jövőbe? Nem merem elhinni, hogy drága egyetlen miniszterelnökünknek ilyen begyepesedett gondolkodása van. Én nem vagyok egyik párt támogatója sem igazán, sem a Jobbiké, sem a Fideszé, sem az LMP-é, se az MSZP-é. Engem az sem érdkel, hogy ki van kormányon. Csak ha már az a szerencsétlen nép megválasztotta azt a bizonyos embert, akkor legyen mersze alkotni végre valamit, amiből haszna is származik az országnak, és mondjuk ne nyúlja le a magánnyugdíjpénztárban szépen gyűjtögetett pénzét az embernek.
Visszatérve trianonra. Nem lesz nekünk attól egy fikarcnyival sem jobb, hogy mostantól van egy új ünnepünk. Pláne egy ilyen. Mert ott mondták, hogy a gyerekekhez közelebb kell vinni az ilyen dolgokat, új fajta ünnepségeket kell rendezni, amit nem unnak, hanem, amire odafigyelnek. Súgok valamit... nem tudnak ilyet csinálni. A gyerek alapvetően, automatikusan utál mindent, ami kötelező. Egy ünnepség műsorát kötelező végigállni és végignézni. Innentől kezdve a gyerekek hetven százaléka biztos, hogy valami eggészen mással lesz elfoglalva. Vagy akkor tényleg valami annyira formabontó ünnepet kéne csinálni, ami valóban felkelti a gyerekek érdeklődését.
Egészében értékelve a dolgot: szerintem ez egy baromi nagy hülyeség volt, nem erre kéne koncentrálni, nem azon sírni, hogy milyen szar ennek a szerencsétlen magyar népnek, hanem végre kezdeni magunkkal valamit. A politikusok meg nézzenek magukba (bár nem tudom, mennyi eredménye lenne), és jusson eszükbe, hogy ők nem saját magukért vállalják alapvetően a politikusi pályát, hanem a népért, az országért. Nem azért ülnek ott, hogy elcsalják a pénzünket, hanem hogy jobb életkörülményeket teremtsenek Magyarországon.
Ezt hirtelen muszáj volt leírnom, tegnap eléggé felhúztam magam ezen.
Jaj, és bocsánat, hogy politikai témát vettem elő m(__)m
Szia Riku! :)
VálaszTörlésHa nem bánod egy egészen kicsit belekötnék az álláspontodba. ^_^
A posztod 90%-val egyetértek, az ünnep részét emelném ki a dolognak. Egészen pontosan ezt:
"Na most valaki azt magyarázza el nekem, hogy minek ezt megünnepelni? Miért kell még mindig ezen rágódni?"
Körülbelül ugyanezek a kérdések léptek fel itt a koliszobában csak március 15-én. Valójában részben igazad van. Vagyis én igazat adok neked, de hogy miért kell megünnepelni? Nem tudom, én ezt egy fajta tiszteletkinyilvánításnak tartom. Egyetértek abban, hogy nem ünnepelni kellene, egyszerűen csak megemlékezni róla. És ezt a keveset fontosnak tartom. Mert nem szabad, hogy elvesszen a múltban. Igazad van, nem szabad hajszolnunk a múltat és beletemetkezni, de azért felejteni sem. ^_^ Bár tény, hogy az ember soha nem tanul a hibájából. Ha mégis... nagyon kevesen. Ez ugyanolyan, mint amikor meghal valaki, aki közel áll hozzád. Két választásod van. Vagy gyászolsz ész nélkül és magad is belebolondulsz a hiányába, vagy elfogadod a tényt, hogy már nincs és a gyász csak mintegy tisztelet jelenik meg.
*gondolkodik* Vajon ennek az egész megjegyzésnek van most értelme? ^_^"
És még valamit szeretnék. Már kérdeztem egy megjegyzésben még a Psychedelic Heroine-on , de most újból megkérdezem: Kitehetem az oldalt, a blogomra? :)
Minden jót! :)
Szia Dante! ^^ Örültem a megjegyzésnek, nem gondoltam volna, hogy politikához bárki is hozzá fog szólni xD. Nem gondolom azt, hogy el kellene felejtenünk Trianont, vagy március 15-ét, vagy az '56-os forradalmat, egyáltalán nem gondolom, mert a történelmünk része, és egy népnek ismernie kell a saját történelmét. Nekem alapvetően a magyar hozzáállással van problémám, azzal, hogy a legtöbben sírnak, hogy milyen borzasztó, hányattatott sorsú nép a magyar, de Magyarország jobbá tételéért a kisujját sem mozdítja senki sem. Inkább vitatkoznak olyasmiken, hogy "bohócügyi államtitkár"-t mondott-e valaki, avagy sem. Szóval, remélem, érted mi itt a problémám... Hogy felesleges lépéseket tesznek ahelyett, hogy valami számottevő változást előidéző döntést hoznának. Büszkének kell lenni rá, hogy magyarok vagyunk, de bele kell törődnünk abba, hogy egy ilyen horderejű dolgot, mint hogy országrészek elveszítése, ha régen elrontottunk, nem fogjuk tudni visszahozni. Hacsak nem háborúzni akarunk, de hát ahhoz meg kicsik vagyunk, és ott vagyunk, ahol a part szakad. Egy szó mint száz, azt akartam kifejezni ezzel az egésszel, hogy tenni kell, és nem síránkozni xD.
VálaszTörlésÉs köszönöm kérdésedet (Psychedelic-en kihagy az agyam xD), kiteheted az oldalt!
Minden jót Neked is! ^^
Egyetértek! ^^ Figyelembe kellene vennünk, hogy van jövőnk és nem csak a múltat sajnálni. :)
VálaszTörlés