Not today.
Szóval. Végre eljutottam odáig, hogy elmenjek magamnak ruhát nézni, és igen, végre találtam is valamit. Vettem egy kék kockás térdnadrágot, egy kék ujjatlan felsőt és egy rikítózöld sálat. Kék mánia. Hogy miért? Mert kék a hajam :D Jelenleg a tengerkék/tengerzöld egy gyönyörű, erőteljes árnyalatában pompázik (minden szarkazmus nélkül), és kijelenthetem, hogy jól érzem így magam. A ruhákról... ma ismét megkaptam anyától, hogy miért veszek ilyen fiús holmikat, miért nem tudok nőiesebben öltözni. Nos, khm.. nem tudom, feltűnt-e neki, de múlt héten kétszer is szoknyában voltam. Nos, végül is, majdnem mindegy lenne a dolog, ha nem ezt hallgatnám anyától, apától és még az öcsémtől is. Ennyit erről.
Szerintem a fél város azt hiszi, hogy szegény hülye gyerek feltűnési viszketegségben szenved. Nos, ki kell ábrándítsam őket: nem. Szegény hülye gyerek négy éve azon van, hogy valami isszonyat természetellenes színre fesse a haját, mert már mióta ki akarja próbálni, hogy milyen is az. Erről szintén ennyit. Akinek nem tetszik, ne bámuljon rám kigúvadt szemekkel.
Más. Túl vagyok az emelt töri érettségin, ami nem volt könnyű. És ennél embertelenebb esszétémákat talán el se tudtam volna képzelni. Úgy megmelengette volna a kis nyomi lelkemet, ha bedobnak mondjuk egy iszlámot, vagy reformáció-ellenreformációt, vagy felvilágosodást, vagy nagy földrajzi felfedezéseket. Esküszöm, még a magyar szabadságharcnak is örültem volna, sőt továbbmegyek, még a Rákóczi-szabadságharcnak is örvendeztem volna. Egy kicsit. Nem vittem volna túlzásba, de még az is jobb lett volna. De nem. Dualizmus, Erdély (azon témák egyike, amit ha bevérzik a szemem a sok olvasástól, se tudom megtanulni), francia merkantilizmus, ilyesmik. Jó, mondjuk az első világháború utáni gazdasági helyzetnek örültem. Na mindegy, nem is pazarlom tovább a szót a törire, és reménykedek, hogy szóbelin valami emberi témát húzok. Mondjuuuk... hidegháborút. Igen, az tetszene. No mindegy.
Egyébként szép az élet. De tényleg. Most, hogy kicsit pihi van, mindenki ráér, és lehet találkozni, meg alkotni, aminek úgy örülök ennyi otthon ücsörgés után, mint majom a farkának. Úgyhogy hawaii-dizsi-szánsájn. És písz.
Szia!
VálaszTörlésÉn sajnos nem tudom átérezni olyan emberek helyzetét, akik azt gondolják hogy az ilyesmi "feltűnési viszketegség", nem értem miért nem képesek megemészteni azt az egyszerű tényt, hogy minden azért történik, mert az adott egyénnek tetszik, és itt gondolok a piercingektől kezdve a színes hajon át mindenre. Másképpen el sem tudnám képzelni, hogy ilyesmit csináljak... mármint hogy csak azért, hogy "másnak" tetsszen, nincs értelme.
Az érettségihez pedig sok sikert!