Ha egyszer valaha is azt találnám mondani, hogy az angol nem sokrétű, nem színes és nem gyönyörű nyelv, kérlek, hogy valaki hajítson nyakon. Köszönöm xD
Elkezdtem olvasni az A Dance With Dragonst, a Trónok Harcának ötödik kötetét... angolul. Féltem tőle eleinte, mert azért mégsem egy Harry Potter-kaliberű könyvről van szó (félreértés ne essék, a HP-t imádom, de szókincs téren keményebb a GOT), de annyira nem vészes. Igaz, sok az ismeretlen szó, meg a helyszínek angol neve néhol kicsit bekavar még, de nagyrészt gördülékenyen haladok vele.
Most, hogy olvasom az angolt, most látom igazán, hogy mennyire jó a magyar fordítás. Tény, hogy azokat a finomságokat, amiket Martin bácsi angolul alkalmaz nem lehetséges minden esetben visszaadni, de minden elismerésem a fordítóé, tényleg. A hangulat az megvan, a karakterek beszédének jellegzetessége megvan, úgyhogy le a kalappal. De az angol... Hát csodálatos. Olyan szavakat tanulok meg... Kezdek rájönni, hogy nem volt hülye, aki azt állította, hogy az angol nyelv rendelkezik az egyik leggazdagabb szókinccsel a világon. Gyönyörű, egyszerűen nem tudok rá mást mondani.
Mellette ugye a hábéón (HBO) fut a második kötetből készült sorozat, és rá kellett ébrednem, hogy öcsémnek igaza volt xD Ha úgy nézek valamit, hogy előtte olvastam a könyv-verziót, akkor mindig elkezdek kötözködni, hogy de ez a könyvben nem is így volt, vagy de ez meg ez kimaradt, meg ilyenek (^^;) De hát, nem tudok, mit tenni. Amikor megnéztem az első évadot, akkor nem tudtam még puffogni, mert csak utána olvastam el a könyvet, de most már... :"D
Egyébiránt nem tudom, mit fogok kezdeni magammal, ha befejezem az ötödik kötetet... Elvileg még vagy két-három év, amíg megjelenik a hatodik, és meg fogok pusztulni az unalomtól könyv-téren :"D Még egy ilyen jól felépített, megtervezett, kidolgozott könyvet nehéz lesz találni, azt hiszem. De hát... A Harry Potterre is várni kellett, túlélem ezt is, csak íróbácsi nehogy meghaljon mielőtt befejezné, mert akkor vigasztalhatatlan leszek o(T^T)o
És most, hogy elolvastam az összes kritikát (inkább spoilert xD), újra nekiveselkedek az ötödik kötetnek. Jót is rosszat is írnak róla, de több a jó, és ez tetszik. És bárki bármit mond, nem tudom sajnálni Theont. Nem érdekel, hogy az apja olyan hitványul viselkedett vele, az sem érdekel, hogy érdemes akar lenni a Greyjoy névre, de ekkora árulás után semmi nem késztethet arra, hogy sajnáljam. Utálni fogom, és ha már eddig nem halt meg, remélem, abban az egy fejezetben, ami a DWD-ben van, megteszi nekem ezt a csekély szívességet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése